Mókusszinkron a Nagyerdőben 2022. február

kollzs2

 

Az egyesület által minden évben kiírt természetvédelmi-irodalmi vers-, próza- és meseíró pályázatra egyre több olyan mű érkezik, amelyek főhőse a mókus. A tavalyi kiírás egyik nyertese, a díjátadó ünnepség után kérdezte meg az egyesület elnökét, Marincsák Ibolyát, hogy hány mókus is él a Debreceni Nagyerdőben. Innen jött az inspiráció...

A Vörös mókus szinkron felmérések az első országosan védett természetvédelmi területként nyilvántartott Debreceni Nagyerdő 11 km2-es területén fognak megtörténni, azzal a céllal, hogy megtudjuk, hány mókus is él a Debreceni Nagyerdőben?

 

 

 

 

 

 

 

1. SZINKRON FELMÉRÉS (TESZT) - 2021.03.20.


Hány mókus van a Nagyerdőben?m1m29377mhd Konkrét, értelmes kérdés. De ki tudja megválaszolni? Jelen pillanatban senki: a válasz nem olyan egyszerű, mint amennyire egyszerű a kérdés.

A Nagyerdő nagy és zegzugos, sokféle élőhelyfolttal, vadabb és egészen átalakított, városias részekkel. Nagyon nehéz a pontos válasz megadásához alkalmas módszert találni, ráadásul egy megbízható felméréshez sok-sok ember összehangolt terepi munkájára, úgynevezett szinkron mókusszámlálásra van szükség. Mostanság pedig ez, ebben a járványügyi helyzetben, egyáltalán nem biztonságos és engedélyezett. Ráadásul a mókusokat sem ebben az időszakban célszerű keresni, mert a nőstények egy része a fák koronájába épített, puha növényi anyaggal kibélelt gallyfészkében gondozza utódait, csak a legszükségesebb időt tölti azon kívül. A módszert viszont az éles felmérés előtt tesztelni kell: mit hogyan, mivel a legcélszerűbb elvégezni.

Ez a tesztelés kevés emberrel, a megfelelő távolságtartás mellett, több, egymástól távol eső helyszíneken végezhető, még lombfakadás előtt. Ez a tesztelés történt most meg az Egyesület több önkéntesének bevonásával, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és Botanikus Kert, valamint a Vadonleső Program szakembereinek szakmai segítségével. Az önkéntes felmérők a Nagyerdő közel 11 km2-éből öt kiválasztott területegységen, azokon előre kijelölt mintavételi négyzetek összesen 70 ha-ján dolgoztak. Csatárláncban haladva, egymástól 10 m-es távolságot tartva fésülték át a mintaterületeket, feljegyezve, illetve a Vadonleső nyilvános applikációjában mobiltelefonon rögzítve a mókus-észleléseket.


A módszer megfelelően vizsgázott, kivitelezhető és néhány apró módosítással teljesen alkalmas lehet majd az éles felmérésre. Már ez az előzetes felmérés is szolgáltat némi információt arról is, hogy vajon hány mókus szaladgálhat a Nagyerdő területén. A felmérés kb. két órája alatt összesen 10 mókust sikerült a mintavételi négyzetekben megfigyelni, melyek közül néhányan a talajon, de legtöbbjük a biztonságot adó fatörzseken, vagy a lombozatban mozogtak. Szerencsére volt olyan kisebb terület, ahol ismert volt a mókusok száma, így a felmérést korrigálni lehetett a meglátás hatékonyságával. Erre azért van szükség, hiszen egyidőben nem mutatkozik minden mókus jól látható és észrevehető helyen (pláne a szaporodási időszak e szakaszában), csak egy részükkel találkozhattak a felmérők, viszont, ha van fogalmunk arról, hogy ez körülbelül milyen arány lehet, akkor pontosíthatjuk a becslésünket. Természetesen ezek még nagyon hozzávetőleges, kezdeti eredmények, hiszen a Nagyerdő csak kis részét járták be a felmérők és viszonylag rövid időt töltöttek egy-egy pontban.

A kezdeti eredmények alapján kiszámolva a Nagyerdei mókusok széles táborát olyan 400 egyed körülire becsülhetnénk. Mindazonáltal ezt az eredményt nagyon óvatosan kell kezelnünk és inkább csak előzetes irányszámnak vehetjük, semmint megnyugtató válasznak a címben feltett egyszerűnek tűnő kérdésre.

Dr. Váczi Olivér sk.
szakmai koordinátor
a Vadonleső program munkatársa

 

Fotók: Vixathepné Ari Pálma, Lévainé Ildikó, Czimbalmos Mária, Dr. Takács András Attila

Közérdekű felhívása, bejelentése, esetleg ötletei vannak a debreceni Nagyerdővel kapcsolatban? Keressen minket! Kapcsolatfelvétel