Debrecen nincs Nagyerdő, Stadion, villamos nélkül.

nagyerdei-csonakazo-toKár, hogy már csónakázó tó nincs. Egy debreceninek a Nagyerdő különösen gyermekként, a nyugalmat,a békességet, az ünnepet jelentette. Ott volt a csónakázó tó, a fürdő, és az ötvenes években augusztus 20.-án a Nagyvásár a Stadion előtti sétányon. Az Állatkert és a vidámpark jóval később készült el. A Vídámvásárba vagy Nagyvásárba menni jutalom volt, a jóságért járt cserébe. Mindig ajándékokat kaptunk.

A mai gyermekek el sem tudják képzelni, hogy mi nem naponta kaptunk ajándékokat. Egy évben 2-3 alkalom volt. Ott kinn az erdőn similabdát, egy-egy 50 filléres (egy gombócos) fagyit kaptunk. Az augusztusi vásárban pedig vásárfiát, azaz valami játékfélét. Dominót, társasjátékot, effélét. Az egyik legkedvesebb ajándékom az volt, amit 10 évesen kaptam. Bakelit (a mai műanyagok elődje) játék kávés készletet. Ovális tálca, kancsó, kis csészék alátéttel. Ez sokáig megmaradt.

A similabda hazáig kibírta, sőt néha még 2-napig is. Hogy mindenki tudja mi is volt az: színes cellofánba csomagolt papírzacskóba töltött fűrészpor, amit ökölnyi nagyságúra formáltak és spárgával jól körbe kötötték. Egy kb.: félméternyi kicsi vékony gumiszalagot csomóztak a tetejére középen. Fogtuk a gumi végét és dobtuk a labdát. A gumi megnyúlt, repült a labda, majd visszaugrott eredeti hosszára. Odacsapódott a kezünkhöz, lábunkhoz, az előttünk, mellettünk sétáló szülőkhöz.

Nagy buli, mondták a gyermekeink kissé lesajnálva bennünket. A Nagyvásárból nőtte ki magát a Mihály napi vásár. Ahányszor kimegyek gyermekemmel vagy most már az unokámmal a Vidámparkba nosztalgiázni, újra és újra elsétálok egy kis dombocskaszerű emelkedéshez ott,ahol a repülőgép állt. 1961 tavaszán mi, a Leány utcai általános iskola tanulói raktuk a gyeptéglákat a domb oldalára.
Még látom a helyet. A testvérem még úttörővasutas is volt. Vasárnaponként a kisvasútnál. Tányérsapka, kék kosztüm. úttörő nyakkendő, indítótárcsa vagy kalauztáska, szalutálás. Ez jutalom volt. Nem lehetett akárki úttörővasutas. Kiülünk a parkba az állatkertben és emlékezünk, az utódok vidáman szaladgálnak a jó levegőn. De jó, hogy elkészült 55 évvel ezelőtt!

Berta Rózsa

Közérdekű felhívása, bejelentése, esetleg ötletei vannak a debreceni Nagyerdővel kapcsolatban? Keressen minket! Kapcsolatfelvétel