A Művésztér Egyesülettel közösen szerveztük a mai napunkat a Verskertben a Déri téren. A programunk fókuszában az "ERDŐK és FÁK" voltak, hiszen ez a hét országosan is az "erdők hete", valamint helyben a Nagyerdő emléknapjáról szólt - OKTÓBER 10. - Természetbarát közösségünk összegyűjtötte és csokorba szedte a világ és magyar irodalom e témához kötődő verseit és kihelyeztük a kertben. Programunkat színesítette Nagy Fannika hegedűjátéka. Köszönjük szépen a részvételeteket! 
Hannes Tuch - Az erdő fohásza
"Vándor,
ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába
menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjúságodat.
Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja,
én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed.
Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg a kérésemet:
- Ne bánts!"
Fekete István fordítása